A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak körüli vitás ügyletek fokozott vizsgálat tárgyát képezik, mivel már nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős veszteségeket szenvedtek el, amelyek elsősorban a magyar közvéleményt és olyan intézményeket érintenek, mint a Neumann János Egyetem Kecskeméten.

Információk szerint egyes egyének, különösen Ádám Matolcsy környezetében, jelentős előnyöket húztak a helyzetből, míg egyes intézmények, például az MBH Bank, valószínűleg elkerülték a felelősségre vonást óvatos hitelezési gyakorlatuk révén, amelyet szilárd fedezet biztosított.

A közelmúlt vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy a becsült 200 milliárd forintos veszteség jelentős része két külföldi ingatlanberuházásból származik, és nem szándékos eltulajdonításokból. A veszteség többsége gyenge menedzsmentdöntésekből fakad.

A MNB alapítványai, amelyek nagy portfólióval rendelkeznek, tévesen értékelték a következményeket, amikor többségi részesedést szereztek a lengyel GTC SA-ban, amely egy prominens tőzsdei társaság. Annak ellenére, hogy a befektetés időszakában a tőzsdék kedvezően teljesítettek, a GTC SA irányító érdekeltségének megszerzése a jelentős értékcsökkenés kezdetét jelentette.

2020 áprilisában az MNB alapítványai vállalták egy 61,5%-os többségi részesedés megvásárlását a GTC SA-ban a texasi Lone Star Funds-tól, amely körülbelül 100 milliárd dollárnyi vagyont kezel.

A tárgyalások, amelyek a COVID-19 világjárvány kirobbanása előtt kezdődtek, során a GTC részvényeinek átlagos piaci ára 6,86 zloty volt.

Az MNB alapítványai 9 zloty áron vásárolták meg a részvényeket, így körülbelül 31%-kal túlárazva azokat, ami mintegy 60 milliárd forintnyi többletet jelentett.

Későbbi felmérések a részvényárak éles csökkenésére hívták fel a figyelmet, melyek az audit lezárása után 4 zlotyre, jelenleg pedig 3,9 zlotyra estek.

A befektetési hibák éppen abban az időben következtek be, amikor a COVID-19 járvány globálisan átalakította a piaci környezetet.

A gyors átállás a távmunkára stagnáló irodapiacot eredményezett, ami aláásotta a GTC eszközeinek értékét. Ezenkívül a belső szervezeti kihívások tovább súlyosbították a helyzetet.

Az eredeti menedzsment csapat nehezen tudta fenntartani a kapcsolatokat a nemzetközi befektetőkkel és hitelezőkkel, ami tovább csökkentette a társaság részvényárfolyamát. 2021-ben a GTC 500 millió euró értékű zöld euró kötvényt bocsátott ki, olyan befolyásos tervezőkkel, mint a JP Morgan és a Morgan Stanley, 2,25%-os versenyképes kamatlábbal.

A későbbi MNB alapítványok és a magyar állam közötti kapcsolatok észlelhető összefonódása azonban rontotta a GTC hírnevét a befektetők körében.

A vállalaton belüli kiemelkedő távozások tovább súlyosbították a helyzetet, mivel az új vezetésnek nehéz volt megnyugtatni a részvényeseket a társaság irányításával kapcsolatban.

Továbbá a GTC részvényárfolyama meredeken csökkent, ezáltal körülbelül 150 milliárd forintos közvetlen veszteség keletkezett ebből a vállalkozásból. A menedzsment további befektetésekkel kapcsolatos stratégiája kezdetben ígéretesnek tűnt, azonban a befektetői bizalom csökkenése és a menedzsmentváltások hozzájárultak az eszköz jelentős értékcsökkenéséhez.

A második jelentős befektetést az Ultima Capital S.A. jelenti, amely a luxusingatlanok piacára összpontosított vonzó helyszíneken, mint például Gstaad.

Az MNB alapítványai arra számítottak, hogy a prémium ingatlanok iránti tartós kereslet nyereséget hoz, különösen mivel a luxusingatlanok piaca erős maradt.

Az elsődleges becslések 110,12 svájci frankos vásárlási árat jeleztek részvényenként, ami felülvizsgálat során 88 franka csökkent, így 20%-os értékcsökkenést jelentett.

Ezek a két befektetés együttvéve adják a MNB alapítványainak portfóliójához kapcsolódó 200 milliárd forintos veszteséget.

Szélesebb körű elemzés azt mutatta, hogy ha ezeket a pénzeszközöket másként, például a nemzeti költségvetésbe utalják, akkor jelentősen megváltoztathatták volna Magyarország fiskális helyzetét, potenciálisan csökkentve az államadósságot közvetlen állami kincstári befektetésekkel.

Ezen veszteségeken kívül jelentős külföldi tőkearrészeket is biztosítottak a vállalkozások támogatására, további 200 milliárd forintnyi adósságot is felhalmozva, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

A pénzügyi kudarcok ellenére az MBH Bank továbbra is biztos pozícióban maradt, mivel hiteleit úgy alakította, hogy minimalizálja a kockázati expozíciót, beleértve az alapítványok által birtokolt különböző eszközökre vonatkozó fedezet megszerzését. Ezeknek a pénzügyi ügyleteknek az összefonódása továbbra is alakítja a MNB alapítványainak befektetéseivel kapcsolatos narratívát és a magyar közalapokkal való összefüggéseit.