A szolgáltatási költségek emelkedése hajtja az inflációt az élelmiszerárak előtt
A hazai inflációt elsősorban a szolgáltatások áremelkedése alakítja, míg az élelmiszerárak növekedése másodlagos szerepet játszik.
A jelentések szerint a hazai inflációt elsődlegesen a szolgáltatási költségek emelkedése hajtja, nem pedig az élelmiszerárak.
Sok szolgáltató cég a növekvő költségeit a fogyasztókra hárítja, míg az adó- és díjemelések jelentős hatással vannak a különböző alszektorok áremelkedésére.
Az Gazdasági Minisztérium próbálkozásai, hogy beavatkozzon a banki és távközlési szektorokba, nem bizonyultak elegendőnek a legtöbb szolgáltatási kategória áraira gyakorolt nyomás kezelésében.
A kormányzati kommunikáció egyre inkább az emelkedő élelmiszerárakra összpontosít, az NGM közvetlenül a kiskereskedők és beszállítók felelősségét hangsúlyozza az árnövekedésekért.
2024. március 17-től életbe lépett egy újabb inflációellenes intézkedés, amely 30 élelmiszertermék árrésplafonját vezette be, megkövetelve, hogy az 1 milliárd forint feletti nettó bevétellel rendelkező kiskereskedők 10% -ra korlátozzák az árrésüket.
A legfrissebb adatok szerint a szolgáltatási költségek a legmagasabb inflációs rátákat mutatták a fogyasztói árindexben, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november óta folyamatosan nyilvántartja ezt a trendet.
2024 januárjában az élelmiszerárak átlagosan 6%-kal nőttek, míg a szolgáltatások 8,5%-os emelkedést tapasztaltak.
Februárban az élelmiszerárak 7,1%-kal emelkedtek, míg a szolgáltatások átlagosan 9,2%-os növekedést mutattak.
A KSH részletes fogyasztói árindexe szerint 2023 februárjától 2024 februárjáig 24 szolgáltatás árnövekedése meghaladta a 9,2%-os átlagot.
Ezek közül a legmagasabb emelkedések az 'egyéb, máshol nem sorolt szolgáltatások' kategóriájában 19,2%-ot, az utas szállítással kapcsolatos további szolgáltatásoknál 16,3%-ot, valamint a távközlési és faxszolgáltatásoknál 16%-ot mutattak.
A bérinfláció jelentősen befolyásolja a szolgáltatási szektor áremelkedését. A szolgáltató cégeknél tapasztalható növekvő bérköltségek a teljes költségnövekedés nagyobb arányát képviselik, mint a kereskedelem vagy az ipar szektorában.
Ennek következtében a vállalkozások általában áthárítják ezeket a növekvő költségeket a fogyasztókra, ami a teljes árfelület emelkedéséhez vezet.
Sok szolgáltató cég a növekvő költségeit a fogyasztókra hárítja, míg az adó- és díjemelések jelentős hatással vannak a különböző alszektorok áremelkedésére.
Az Gazdasági Minisztérium próbálkozásai, hogy beavatkozzon a banki és távközlési szektorokba, nem bizonyultak elegendőnek a legtöbb szolgáltatási kategória áraira gyakorolt nyomás kezelésében.
A kormányzati kommunikáció egyre inkább az emelkedő élelmiszerárakra összpontosít, az NGM közvetlenül a kiskereskedők és beszállítók felelősségét hangsúlyozza az árnövekedésekért.
2024. március 17-től életbe lépett egy újabb inflációellenes intézkedés, amely 30 élelmiszertermék árrésplafonját vezette be, megkövetelve, hogy az 1 milliárd forint feletti nettó bevétellel rendelkező kiskereskedők 10% -ra korlátozzák az árrésüket.
A legfrissebb adatok szerint a szolgáltatási költségek a legmagasabb inflációs rátákat mutatták a fogyasztói árindexben, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november óta folyamatosan nyilvántartja ezt a trendet.
2024 januárjában az élelmiszerárak átlagosan 6%-kal nőttek, míg a szolgáltatások 8,5%-os emelkedést tapasztaltak.
Februárban az élelmiszerárak 7,1%-kal emelkedtek, míg a szolgáltatások átlagosan 9,2%-os növekedést mutattak.
A KSH részletes fogyasztói árindexe szerint 2023 februárjától 2024 februárjáig 24 szolgáltatás árnövekedése meghaladta a 9,2%-os átlagot.
Ezek közül a legmagasabb emelkedések az 'egyéb, máshol nem sorolt szolgáltatások' kategóriájában 19,2%-ot, az utas szállítással kapcsolatos további szolgáltatásoknál 16,3%-ot, valamint a távközlési és faxszolgáltatásoknál 16%-ot mutattak.
A bérinfláció jelentősen befolyásolja a szolgáltatási szektor áremelkedését. A szolgáltató cégeknél tapasztalható növekvő bérköltségek a teljes költségnövekedés nagyobb arányát képviselik, mint a kereskedelem vagy az ipar szektorában.
Ennek következtében a vállalkozások általában áthárítják ezeket a növekvő költségeket a fogyasztókra, ami a teljes árfelület emelkedéséhez vezet.
