Lengyelország bejelentette a határellenőrzések bevezetését Németországgal és Litvániával, amely július 7-től lép életbe, mivel Donald Tusk miniszterelnök a migrációs kezelés miatti növekvő feszültségekre hivatkozott a két ország között.

Tusk jelezte, hogy Lengyelország türelme Németország migránsok visszatérésére vonatkozó politikája iránt "kimerült", hangsúlyozva a szükségességet a kontrolok terén a mind az EU-ból, mind az EU-n kívüli migrációval kapcsolatos nyomások kezelésére.

A Schengeni Övezet, amely 29 ország körülbelül 450 millió emberének biztosít határok nélküli utazást, egyre szigorúbb figyelem kereszttüzébe került, mivel a ideiglenes határellenőrzések gyakori válaszként jelentkeznek a migrációs kihívásokra.

A nemzeti határok védelmének eszméje több EU-vezető körében egyre nagyobb támogatottságot nyert, amelyet populista politikai mozgalmak befolyásoltak, amelyek szigorúbb bevándorlási politikák mellett érvelnek.

Május óta a német kormány, Friedrich Merz konzervatív párti kancellár vezetésével, intenzíven megerősítette határellenőrzéseit, különösen a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) részéről érkező nyomásra.

Ezek az intézkedések magukban foglalják a dokumentumok nélküli bevándorlók elutasítását, amely Németország határpolitikáját szigorúbbá tette a menedékkérők áradata által keltett növekvő aggodalmak közepette.

Ebben a kontextusban a német hatóságok arról számoltak be, hogy május 1. és június 15. között 1,087 embert térítettek vissza Lengyelországba.

A kritikusok azt állítják, hogy a határbiztonság körüli növekvő retorika ellenére a migrációs mintákra gyakorolt numerikus hatás korlátozott; a statisztikák azt mutatják, hogy ezek a visszatérések nem különböznek lényegesen a korábbi évektől.

Ezenkívül egy rendőri szakszervezeti jelentés szerint az új ellenőrzések az első négy hétben 160 menedékjogi jelentkezés elutasításához vezettek, ami a heti akár 1,300 személy elutasításának folyamatban lévő átlagához képest kis arányt képvisel.

Ezeknek a határellenőrzéseknek a bevezetése elégedetlenséget váltott ki Lengyelország polgári koalíciós partnereiből, kérdéseket vetve fel Lengyelország Németországgal fenntartott bilaterális kapcsolataira és a Schengeni megállapodás kereteire vonatkozóan.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek a fejlemények jelentős politikai dilemmát tükröznek Tusk kormánya számára, mivel egyensúlyoznia kell a hazai nyomás és Európa egyik legfontosabb megállapodása, a szabad mozgás integritásának fenntartása között.