Magyarország Kelet és Nyugat Közötti Híd Szerepe a MCC Konferencián
Orbán Balázs hangsúlyozta Magyarország stratégiai elhelyezkedését és gazdasági növekedését egy kétnapos szakmai konferencia megnyitóján.
A 'Növekedés Küszöbén' című kétnapos szakmai konferencia megnyitóján Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, hangsúlyozta az ország szerepét Kelet és Nyugat közötti hídként.
Kiemelte, hogy míg az európai együttműködés továbbra is kulcsfontosságú Magyarország számára, a kormány felismerte a partnerségek diverzifikálásának szükségességét a nemzet jövőjének biztosítása érdekében.
Orbán, aki egyben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnöke is, megjegyezte Magyarország földrajzi előnyeit, amelyek megkönnyítik a keleti piacok felé való nyitást a nyugati kapcsolatainak párhuzamosan.
A Kárpát-medence államai közötti együttműködést stratégiai érdeknek tekintette.
Orbán figyelmeztetett, hogy a korábbi hatalmi egyensúly a Nyugat és a Kelet között az utóbbi időben megváltozott, a feltörekvő keleti gazdaságok erősödésével.
Miközben az Egyesült Államok úgy tűnik, hogy visszanyeri befolyását a Nyugaton, Európának kihívásokkal kell szembenéznie, mivel nehezen védik az régi liberális világrendet, amely szerinte több problémát eredményez, mint megoldást.
A felvetett problémák között említette a illegális migrációt, az Oroszországra kirótt szankciókat, amelyek aránytalanul érintik Európát, és a zöld ideológia kedvezőtlen következményeit.
Orbán számottevő eredményekről is beszámolt, amelyek kiegészítik Magyarország kedvező központi elhelyezkedését. 2010 óta a magyar gazdaság növekedése meghaladja a európai átlagot, míg a foglalkoztatási arányok a régió egyik legmagasabbaként tartanak számon.
Továbbá Magyarország a világ tizennegyedik legbiztonságosabb országának számít, amely megerősíti stratégiáját partnerként.
E kedvezmények maximalizálása érdekében Magyarország az energia- és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére összpontosít. Orbán több kulcsfontosságú beruházást emelt ki, így például Magyarország gázellátó hálózatának összekapcsolását valamennyi szomszédos országával, kivéve Szlovéniát, valamint az elektromos energia hálózat összekapcsolását ezen államokkal.
A megemlített fejlesztések közé tartozik a Budapest–Belgrád vasútvonal építése és a triusztai kikötő bővítése, amelynek kapacitása várhatóan közel 90 000 konténerhez elegendő.
Ezen felül Orbán fontos autópálya-infrastruktúra fejlesztéseket is említett, utalva arra, hogy a szomszédos országokat összekötő autópályák száma 2010-től háromról tizenegyre nőtt.
A vonatkozó kontextusban Máté Lóga, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági fejlesztésért és iparért felelős államtitkára megjegyezte a Budapest Airport megszerzését, amely az elmúlt évtized egyik legfontosabb tranzakciója volt.
Hangsúlyozta annak bonyolultságát, hogy körülbelül két tucat hitelezővel kellett megállapodásokat kötniük, mind a vevők, mind az eladók oldalán. A kormány továbbra is azon van, hogy kihasználja ezeket a beruházásokat és fejlesztéseket Magyarország Kelet és Nyugat közötti híd szerepének megerősítése érdekében a folyamatosan változó globális környezetben.