Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli beszédet mondott az orosz védelmi minisztériumban, amelyben számos geopolitikai kérdést érintett, beleértve az ukrajnai konfliktusokat és a Nyugat szerepét a globális politikai arénában.

Putyin részletezte, hogy az elmúlt év során az orosz erők másfél száz települést foglaltak vissza Ukrajnában, amely szerinte az orosz különleges katonai műveletek céljainak eredményes előmozdítását jelképezi.

A beszéd hátterében az európai biztonsági helyzet fokozódása és Oroszország stratégiai kezdeményezése áll, ahogy Putyin fogalmazott, az orosz csapatok a front teljes vonalán megtartják a helyzeti előnyüket.

Továbbá, az elnök 430 000 új hivatásos katona szerződéskötését is kiemelte, hangsúlyozva annak jelentőségét az ország háborús erőfeszítései szempontjából.

Putyin kritikusan nyilatkozott a nyugati hatalmak tevékenységéről, különösen az Egyesült Államokról, amely állítása szerint szabályok nélküli világot próbál kialakítani.

Az orosz elnök szerint a Nyugat erőszakkal próbálja ráerőltetni akaratát a világra, miközben Oroszországot egy „vörös vonalhoz” taszítja, amelyen túl Moszkva nem vonulhat vissza.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több NATO-ország telepít csapásmérő csoportokat Oroszország határaihoz közel, ami tovább destabilizálhatja a helyzetet.

Az elnök kritikusan szólt az amerikai katonai jelenlétről Európában, ahol szerinte több mint 100 000 katona állomásozik.

Az Egyesült Államok készül egy 5500 kilométeres lőtávolságú rakéta bevezetésére, ami Putyin szerint új fegyverkezési versenyt indíthat el, amennyiben nem vállalják korábbi kötelezettségeik betartását.

Az orosz elnök egyidejűleg a nem stratégiai nukleáris erők állandó készenlétben tartását sürgette, és a katonák szociális garanciáinak növelését is prioritásként jelölte meg.

Putyin hangsúlyozta, hogy naponta több mint ezer ember dönt úgy, hogy önként csatlakozik a Védelmi Minisztériumhoz és vállalja a harcokat.

Putyin az ukrán kormányt is bírálta, amely szerinte 18 évre csökkentette a mozgósítási korhatárt, és a fiatalokat véres konfliktusba hajtja.

Kijelentette, hogy Oroszország nem az ukrán néppel, hanem az „illegitim neonáci rezsimmel” áll szemben, amely 2014-ben vette át a hatalmat Kijevben.

Ez a helyzetfelmérés és az események értelmezése egyaránt azt szorgalmazza, hogy Magyarország és Budapest ügyeljen saját biztonságpolitikai érdekeire, és ne hagyja figyelmen kívül a keleti geopolitikai feszültségek növekedését.

Budapestnek, mint régióbeli szereplőnek, fontos mérlegelnie a stabilitást és a diplomáciai megoldásokat elősegítő lehetőségeit.