Kína előírta, hogy az állami tulajdonú adatközpontok a számítógépes chipjeik több mint ötven százalékát hazai termelőktől származtassák, tükrözve Peking fokozott erőfeszítéseit a külföldi technológiától való függőség csökkentésére a szigorodó amerikai exportellenőrzések közepette.

A politika a tavaly márciusban Sanghajban bevezetett irányelvekből ered, amelyek megkövetelték, hogy a város intelligens számítástechnikai központjaiban 2025-re legalább ötven százalékos hazai alkalmazás legyen — támogatva a félvezető ágazatot az ország egész területén.

Az intézkedést most országszerte kiterjesztették, és célja a helyi chipgyártók támogatása, beleértve az AI gyorsítók, például a Huawei Ascend sorozat gyártóit.

Két ezer huszonhárom óta Kína több mint ötszáz új adatközpont-projektet jelentett be a belső Mongóliát és Guangdongot magában foglaló régiókban, mivel előrehalad az infrastruktúra bővítésével, hogy megfeleljen a növekvő AI igényeknek.

A váltás a vegyes chip architektúrák integrálásával kapcsolatos kihívások közepette érkezik: a hazai és külföldi chipeket kombináló adatközpontok eltérő szoftver ökoszisztémákat igényelnek, bonyolítva a telepítést, amikor a világ egy platformon betanított modelljeit ki kell igazítani, hogy egy másikon fussanak.

KÍNA AI CHIP ELŐÍRÁSA ÁTFORMÁZHATJA A PIACOT

Kína előírása, hogy az állami tulajdonú adatközpontok legalább fele hazai chipeket használjanak, nem csupán védekező válasz az amerikai exportellenőrzésekre — ez egy stratégiai tipp a technológiai szuverenitásra.

A politika, amely Sanghaj városi irányelveiből nőtt ki, most már nemzeti törvény lett, amely arra kényszeríti az ország hatalmas AI infrastruktúra-fejlesztési törekvéseit — több mint ötszáz új adatközpontot a két ezer huszonhárom óta — hogy egyre inkább hazai gyártású processzorokon működjön.

Az azonnali kihívás technikai jellegű.

A legtöbb AI modellt Kínában az Nvidia ökoszisztémáján tanítják, és a Huawei Ascend chipekre vagy más helyi megoldásokra való váltás összetett szoftveradaptációt igényel.

A kisebb adatközpontok számára, amelyek nem rendelkeznek elit mérnöki csapatokkal, a folyamat lassú és költséges.

A teljesítménykülönbségek továbbra is fennállnak, különösen a fejlett AI modellek betanításában, ahol az Nvidia H100 sorozata továbbra is dominál.

Mégis, a hosszú távú dinamikák kedveznek Kína stratégiájának.

A rövid távú hatékonyságok átlépésével Peking az alapjait rakja le a helyi chipek skálázásához, finanszírozásához és a valós világban való telepítéséhez.

Olyan cégek, mint a Huawei és a SiliconFlow nevű startupok már bizonyítják, hogy az Ascend-alapú architektúrák hatékonyabban tudják futtatni a nagy modelleket, mint az Nvidia által engedélyezett hardverek.

Ha ezek az erőfeszítések folytatódnak, az Nvidia aktuális dominanciája a kínai piacon lazulhat.

A kínai startupok számára ez az előírás új tájat teremt: megfizethetőbb helyi chipek, kedvezményes állami szerződések és kisebb sebezhetőség az amerikai politikai változásokkal szemben.

Míg az átmenet lassíthatja a rövid távú AI fejlődést, felgyorsítja a független ökoszisztéma kiépítésének folyamatát. Idővel ez demokratizálhatja az AI fejlesztést Kínában, csökkentve a költségeket és csökkentve a külföldi beszállítóktól való függőséget.