Márton Nagy, Magyarország nemzetgazdasági minisztere hétfőn bejelentette, hogy a kormány 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,4%-ról 2,5%-ra módosította.

Ez a módosított érték szoros összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank 2,4%-os előrejelzésével.

Ezzel párhuzamosan a kormány 4,5%-os inflációs rátát projektezik, amely enyhén alacsonyabb, mint a bank 4,8%-os becslése.

Az MBH Bank 2025-re 2,6%-os növekedési ütemet vár, míg az UniCredit Bank pesszimistább becslése 1,8%-os növekedést jelöl.

Nagy hangsúlyozta, hogy a 2026-os költségvetés előkészületei már folyamatban vannak, a Pénzügyminisztérium által kidolgozott új makrogazdasági javaslat várhatóan nyárra készen áll.

A miniszter várakozásai szerint a 2023 harmadik negyedévében a GDP növekedése meghaladhatja a 3%-ot, míg a negyedik negyedévben akár 4%-os növekedés is elérhető, ami a gazdasági terjeszkedés felgyorsulására utal.

A minisztérium előrejelzései jelentős fogyasztói trendeket emelnek ki, a kiskereskedelmi forgalom várhatóan a harmadik negyedévben 5% és 10% közé emelkedik.

Nagy hangsúlyozta, hogy a nagy gyárak belépése a nemzetgazdaságba kulcsfontosságú, a vállalati szektor legnagyobb részesedése a kapacitásbővítésre összpontosít, míg a kis- és középvállalkozások a hatékonyság javítására koncentrálnak.

Bár a belső gazdasági körülmények erősödését tapasztalják, a külső tényezők továbbra is kihívást jelentenek, különösen Németországból, ahol megváltoztatták az adósságféket.

Nagy kiemelte, hogy a német gazdaság idén 1%-kal növekedhet, ami jelentős hatással lehet Magyarország gazdasági környezetére.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Magyarország exportja negatív maradhat, annak ellenére, hogy a külső kereslet erősödik.

Az inflációt Nagy a 'közeli ellenségnek' nevezte, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra is folytatja a nyugdíjpremiummal kapcsolatos kifizetéseket az év folyamán. A kormány különösen aggasztónak tartja az inflációt az élelmiszer-, bank- és telekommunikációs szektorokban.

Még a banki szolgáltatások árképzésének árkorlátozásával kapcsolatos lehetőségeket is megemlítette, jelezve, hogy a szektorban folytatott tárgyalások összetettek.

Tárgyalások várhatóak a telekommunikációs cégekkel is, amelyek a terület önkéntes árcsökkentésére összpontosítanak.

Az árkorlátozás hatásai jelentősek voltak, a kormány számítása szerint 884 termék árára kihatott, bár 70 termék árának emelkedését is regisztrálták, amit a korábbi promóciók lezárása indokolt.

Az élelmiszerinfláció márciusra 7%-ra nőhet, és várhatóan áprilisra körülbelül 5%-ra csökken.

A kormány 4%-os reálbér-növekedést is vár az idén, a magánszektor átlagbérét pedig 2028 decemberére 1 millió forintra projektezik.

A visszafogott növekedési kilátások miatt nincs várható módosítás az alaptörvényjavaslathoz.

A bankautomata-szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabálycsomag várhatóan ezen a héten készül el.

Nagy hangsúlyozta a nulla tolerancia politikáját az árak emelkedése ellen a termékek körében, amelyek nem tartoznak az árkorlátozás alá, és folyamatos tárgyalásokat folytat a kiskereskedőkkel az árképzési politika további kinemüköléséről. Ezenkívül az eszközkezelés átláthatóságáról is szólt, megjegyezve, hogy a vizsgálatok bármilyen tulajdonosi tisztázására irányulnak, valamint a szervezetekben elkövetett esetleges jogellenes magatartásra.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a ruling pártban észlelt eltérések komoly következményeket vonhatnak maguk után, megjegyezve, hogy a legutóbbi auditjelentést még nem vizsgálta.