A magyar kormány bejelentette, hogy elindítja a folyamatot az International Criminal Court (ICC) kilépésére, amit Gulyás Gergely, a miniszterelnöki hivatal vezetője közölt egy sajtótájékoztatón. Az bejelentés egybeesik Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök tervezett magyarországi látogatásával, amely nemzetközi figyelmet keltett, mivel az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene.

Magyarország, amely 1998 óta a bíróság alapító tagja, készül arra, hogy az első európai uniós tagállam legyen, amely kilép az ICC-ből. Gulyás a kormány álláspontját azzal indokolta, hogy a bíróság politikai jellegű döntéseket hoz.

A bejelentésben hivatkoztak a bíróság közelmúltbeli döntésére is, amely Netanyahu háborús bűnök miatti elfogatóparancsát tartalmazza az izraeli-palesztin konfliktussal összefüggésben.

Orbán Viktor és kormánya ezt a döntést politikai indíttatásúnak nevezték. A kilépési döntés mellett a magyar kormány törvényjavaslatot nyújtott be a Nemzeti Összejövetelhez, hogy formalizálja a kilépési folyamatot.

Gulyás jelezte, hogy a parlamenti viták a kilépésről április végén kezdődhetnek, a szavazást pedig május végére tervezik.

A parlamenti jóváhagyás után a Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének is értesítést küld a kilépésről, amely egy évvel a hivatalos értesítés után lép életbe.

A magyar kormány kifejezte elégedetlenségét az ICC-vel szemben, állítva, hogy az intézmény eltávolodott eredeti céljától, és politikai befolyás alá került.

Ezt a nézetet Péter Szijjártó külügyminiszter is osztotta, aki az ICC Netanyahu elleni elfogatóparancsát a bíróság állítólagos elfogultságának és politikai motivációinak példájaként kritizálta.

A magyar miniszterelnök korábban is bírált az ICC lépéseit, amelyek szerinte elfogadhatatlanok, és utalt arra, hogy Magyarország nem fog eleget tenni az elfogatóparancsból származó követeléseknek.

Ez a döntés különböző reakciókat váltott ki Magyarországon, és szorosan figyelemmel kísérik különböző nemzetközi szervezetek.

Netanyahu látogatása Magyarországra különös jelentőséggel bír, tekintettel az ICC tevékenységeire.

Míg Magyarország hivatalosan nem ismerte el a bíróság hatáskörét hazán belül—sosem fogadta el a Római Statútumot—, most már teljesen megszüntetni kívánja kapcsolatait az ICC-vel a kilépéssel.

Ez a bejelentés döntő pillanatot jelent Magyarország és a nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusok közötti viszonyban, és szélesebb feszültségeket tükröz a nemzetközi bíróságok szuverén állami ügyekben betöltött szerepe körül. A lépés kritikusai azt állítják, hogy ez aláássa a nemzetközi bűncselekményekért való felelősségre vonás elveit, míg a magyar kormányon belüli támogatói azt hangoztatják, hogy ez megőrzi a nemzeti szuverenitást a politikailag terhelt igazságszolgáltatási intézkedésekkel szemben.