A Magyar Parlament tárgyalja a drogpolitikát és Ukrajna EU-tagságát
Fontos kérdések merülnek fel a drogalkalmazás és Ukrajna EU-tagságának gyorsításával kapcsolatban.
A Magyar Parlament legutóbbi üléseiben kiemelkedő témák között szerepeltek a drogellenes intézkedések és Ukrajna lehetséges Európai Uniós csatlakozása.
István Hollik, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tagja hangsúlyozta a kormány null toleranciás álláspontját a drogokkal kapcsolatos bűncselekményekkel szemben.
Kijelentette: 'Ha drogokból keresed a pénzed, mindent elveszítesz,' megerősítve azt a nézetet, hogy azok, akik mások életének tönkretételéből profitálnak, nem számíthatnak enyhítésre.
Hollik megjegyzései egy rekordméretű illegális drograzia után hangzottak el Csepelen.
Kritizálta a helyi kormányzást, különösen Karácsony Gergely polgármestert és azokat a liberális drogpolitikákat, amelyeket ő támogat.
A KDNP képviselője szigorúbb drog törvények mellett érvelt, és bejelentette, hogy javaslatot tesz egy parlamenti albizottság létrehozására, amely a drogmegelőzéssel foglalkozik.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a Csepelen végrehajtott rendőrségi drogoperációt támogatta, rámutatva, hogy az év folyamán a rendvédelmi szervek több mint 1000 beavatkozást hajtottak végre, ami több száz kilogramm kábítószer lefoglalásához vezetett.
Újra hangsúlyozta, hogy azok, akik mások életét tönkreteszik, nem kaphatnak kegyelmet, ezzel megerősítve a kormány szigorú drogpolitikáját. Rétvári említette, hogy új törvényjavaslatot terjesztenek elő a pszichoaktív anyagok visszaélésének kriminalizálása érdekében, jelezve egy szigorúbb megközelítést a korábban kihasznált jogi kiskapuk kapcsán. E párhuzamos viták során a parlamenti képviselők Ukrajna EU-tagságának előrehaladásával is foglalkoztak a már több mint 38 hónapja tartó háború közepette.
A Fidesz képviselője, János Halász aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy európai vezetők javasolták, hogy Ukrajna 2030 előtt csatlakozhat az EU-hoz.
Kijelentette, hogy katonai műveletek és a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását fontolgatják. Halász hangsúlyozta, hogy Magyarország várhatóan jelentős mértékben hozzájárul a háborús erőfeszítésekhez, említve, hogy Magyarország évi 200 milliárd forintnyi támogatást vár el, amit szerinte az ellenzéki pártok, köztük a Gyurcsány párt is támogatnak.
Rétvári szintén tisztázta, hogy a magyar kormány nem fog engedni a békével vagy a gyermekvédelemmel kapcsolatos álláspontjából ezekkel a fejleményekkel összefüggésben.
Erre válaszolva Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, a kérdésekben tapasztalható nemzeti konszenzus hiányát emelte ki, melyet a baloldal Brüsszel háborús politikáit támogató álláspontjára vezetett vissza.
Külön kiemelte, hogy mind a Demokratikus Koalíció (DK), mind a Tisza Párt támogatja Ukrajna EU-tagságát. Hidvéghi azonban kijelentette, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna esetleges felgyorsított tagságát, ha ez pénzügyi kötelezettségeket vonna magával a helyreállítási folyamat kapcsán, amennyiben ez a csatlakozás bekövetkezik.