Hadházy Ákos, független képviselő által szervezett tiltakozás zajlik az Erzsébet Hídon 2023. április 1-jén, reagálva a legutóbbi jogszabályi változásokra, amelyek korlátozzák a gyülekezési jogokat és betiltják a Pride eseményeket Magyarországon.

Hadházy eredetileg a híd 24 órás elfoglalását tervezte, hogy demonstráljon ezen korlátozások ellen.

A magyar rendőrség bejelentette, hogy a tiltakozás csak kedden 17 órától másnap 4 óráig lett jóváhagyva, mivel aggodalmaikat fejezték ki a forgalomra gyakorolt zavar miatt, amiért elutasították a hosszabb blokádot.

A rendőrség közölte, hogy a szervezőknek a kijelölt időpontig el kell hagyniuk a helyszínt a forgalom zavartalan működése érdekében.

Hadházy és támogatói fellebbeztek a döntés ellen, azonban a Kúria, Varga Zs. András vezetésével, elutasította a kérelmet, kijelentve, hogy a rendőrség elegendő indoklást adta arra, hogyan sértheti a tervezett tiltakozás mások jogait és szabadságait.

A bíróság hangsúlyozta, hogy míg a tiltakozás véletlenül forgalmi késéseket okozhat, a célja nem lehet a közlekedés kifejezett megakadályozása.

A bírósági döntés után Hadházy kifejezte elégedetlenségét, de jelezte, hogy a hídon jelentős jelenlét várható az este folyamán, utalva arra, hogy a demonstráció hossza a megengedett időkeret keretein belül fontosabb a blokádok számánál. Hadházy és pártja, a Momentum által szervezett tiltakozások már négy hete folyamatban vannak, amelyeket a Fidesz-KDNP, Jobbik, és Mi Hazánk kormánykoalíció ellen irányulnak, amely március közepétől törvényt hozott a nemi átalakítást és a homoszexualitást népszerűsítő gyülekezések betiltásáról. A tiltakozások korábban már különféle hídforgalmakat megzavartak Budapesten, beleértve az Erzsébet hidat is.

A kormány kritikus választ adott ezekre a demonstrációkra, Viktor Orbán miniszterelnök kijelentette, hogy a hidak lezárása nem elfogadható, és véleményének adott hangot, miszerint a nem tüntető többségnek jogában áll normálisan élni.

A kormány ennek érdekében jogszabályt tervez bevezetni, amely a nem tüntetők jogait hivatott megvédeni.

Orbán javasolta, hogy bármely, a forgalmat jelentősen zavaró tiltakozást tiltsanak be.

E törvényi rendelkezést a Fidesz már 2018-ban létrehozta; azonban a miniszterelnök azt állította, hogy a Kúria félreértelmezte azt a törvényt, amely az Erzsébet híd blokádját lehetővé tette az előző bírósági határozatok alapján. Azt mondta: "Ha a bírák olyan döntéseket hoznak, amelyekkel nem értünk egyet, nem irányíthatjuk a bíróságot, hiszen az független.

Amit tehetünk, az a törvények módosítása, hogy megakadályozzuk, hogy az ilyen bírói döntések több híd lezárását lehetővé tegyék Budapesten." Ezenfelül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és kutatói szolidaritási nyilatkozatot adtak ki, amely ellenzi a Pride tiltását lehetővé tevő jogszabályi változásokat.

A nyilatkozat aggodalmát fejezi ki, hogy a gyülekezési jogokat korlátozó módosítások sértik az alapvető szabadságokat és az egyenlő méltóságot, hangsúlyozva az egyetemi közösség védelmének fontosságát a diszkriminációval szemben, és a szólás szabadságának fenntartását. A Fidesz többségű parlament által 2023. március 18-án elfogadott jogszabályi változtatások célja, hogy büntetéseket rójanak ki a homoszexualitást népszerűsítő gyűlésekre, míg a rendezők és résztvevők akár 200 000 forintos bírsággal is sújthatók. A kormány növekvő kritikával és ellenállással néz szembe polgári csoportok és az akadémia részéről az e jogszabályi lépéseket illetően, amelyeket alapvető jogok és szabadságok ellen irányuló támadásnak tekintenek.

A legutóbbi tiltakozások párbeszédet indítottak a kormány álláspontjáról az LMBTQ+ jogokkal és a gyülekezési jogokkal kapcsolatban Magyarországon.