Péter Szijjártó, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere nyilvánosan kijelentette, hogy David Pressman, a volt amerikai nagykövet közvetlen szerepet játszott egy friss amerikai jelentés befolyásolásában, amely Magyarországot a magas korrupciós kockázatok miatt kritikusan értékeli, különösen a közbeszerzési folyamatokban.

Ezt a megállapítást a Luxemburgban, az Európai Unió kereskedelméről szóló miniszteri tanácsülést követő élő adásban tette.

Szijjártó egy 400 oldalas dokumentumra hivatkozott, amely az amerikai kereskedelmi képviselő éves kereskedelmi jelentésének része, amelyet eredetileg a Biden-adminisztráció alatt állítottak össze.

A jelentésben az amerikai kormány a Magyarország ellen bevezetett vámok indoklásaként hivatkozott a közbeszerzési folyamatokkal kapcsolatos jelentős korrupciós kockázatokra.

A külügyminiszter úgy jellemezte a jelentést, mint amelyet Pressman diktált, aki szerinte a budapesti hivatali ideje alatt a magyar ellenzék vezetőjeként lépett fel.

A jelentés megállapításai arra utalnak, hogy a Trump-adminisztráció által alkalmazott vámok Magyarország, mint a percepció szerint 'ellenséges' országnak való besorolásából fakadtak.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy az amerikai jelentés ajánlásait 2024 októberéig lehet benyújtani, és kifejtette, hogy a megjelölt információkat amerikai nagykövetségekből szerezték. Éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben amiatt, hogy nem reagált megfelelően a Trump-adminisztráció által bevezetett vámokra, mondván, hogy az EU hónapok óta tudott a vámok Trump 'patriotikus gazdaságpolitikájának' részéről, mégsem tett lépéseket.

Szijjártó beszédében hangsúlyozta a 'stratégiai nyugalom' szükségességét, hogy megelőzzék a további kárt az európai gazdaságban, aláhúzva, hogy Magyarország ellene szavazott az amerikai árukra kivetett új vámoknak.

A miniszter bírálta az Európai Bizottságot is a kínai járművekre kivetett vámokkal kapcsolatban, érvelve amellett, hogy az EU zöld gazdaságra való átállása nem valósulhat meg a kínai együttműködés nélkül. Szijjártó a magyar autóipart érintő amerikai vámokkal kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, különös figyelmet fordítva az Audi győri gyárára, valamint a Magyarországon működő Mercedes és BMW vállalatokra.

A miniszter megjegyzései közepette a globális piacokon fokozódó bizonytalanság állt fenn a Trump-adminisztráció által kezdeményezett kereskedelmi feszültségek következtében, és kutatások azt jelzik, hogy jelentős kockázatok fenyegetik a magyar exportot.

Az amerikai érdekek aggasztónak ítélték meg a magyar közbeszerzési folyamatok átláthatóságának hiányát, jelezve, hogy ezek a folyamatok kedveznek a helyi és nem EU-s versenytársaknak, köztük Kínának is.

Az amerikai kormány vámok bevezetésének indoklása a magyar közbeszerzési gyakorlatokban tapasztalt korrupciós problémákra hivatkozott, annak ellenére, hogy az utóbbi években számos reformot hajtottak végre ezen problémák kezelésére.

Eközben a kereskedelmi feszültségek közepette Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megerősítette a kormány elkötelezettségét a családok számára tervezett adócsökkentések végrehajtása iránt, figyelembe véve a fokozódó kereskedelmi nézeteltérések okozta bizonytalanságokat.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország minden lehetséges forgatókönyvre felkészül, és folytatni kívánja, amit 'Európa legnagyobb adócsökkentési programjának' nevezett.