Kína a közelmúltban jóváhagyta a világ legnagyobb vízerőmű-gátjának megépítését, amely a Yarlung Zangbo folyó alsó szakaszán fog megvalósulni, amely India és Banglades számára a Brahmaputra néven ismert.

A Power Construction Corporation of China által vezetett projekt költségét 254,2 milliárd jüanra (körülbelül 34,83 milliárd dollár) teszik, és a várakozások szerint évi 300 milliárd kilowattórás villamosenergia-termelést fog biztosítani.

A projekt azonban körülbelül 1,4 millió ember kitelepítésével jár, és jelentős aggodalmakat keltett a szomszédos országok, különösen India és Banglades részéről. A kínai tisztviselők azt állítják, hogy a gát építése minimális környezeti hatással jár, és nem befolyásolja jelentősen a regionális vízkészleteket.

Mindazonáltal indiai és bangladesi hatóságok komoly aggályokat fogalmaztak meg, arra figyelmeztetve, hogy a gát megépítése megváltoztathatja a folyó áramlását, ezzel veszélyeztetve azok megélhetését, akik a vízforrástól függenek.

A Brahmaputra folyó létfontosságú vízforrás Indiában, különösen a nordkeleti államokban, ahol mezőgazdaság, ivóvíz-ellátás és energia termelés terén is kulcsszerepet játszik.

A folyó természetes áramlásának bármilyen megváltozása súlyos következményekkel járhat a gazdaságra, az agrártársadalomra és a vízbiztonságra nézve.

A javasolt gát növelni fogja a Közép-Kínában található Háromszoros Gát kapacitását, amely jelenleg a világ legnagyobb vízerőműve.

A Háromszoros Gát 2003-as megnyitása óta több mint 1,7 trillió kilowattórányi áramot termelt, és elismert szerepet játszott az árvízvédelemben és az energiaellátásban.

A gát azonban kritikák kereszttüzébe került környezeti hatásai és a közösségek áttelepítésével járó társadalmi költségek miatt is.

Az új gát kulcsszerepet játszhat Kína 2030-ig történő szénsemlegességi céljának elérésében, de a vízbiztonságra gyakorolt potenciális következmények Indiában jelentősek.

A folyó vízgyűjtőjének megváltozása, beleértve a csökkent vízáramlást és a hordalék lerakódását, hátrányosan befolyásolhatja a mezőgazdaságot és a halászatot, valamint súlyosbíthatja a régió társadalmi és gazdasági sebezhetőségeit.

A Himalája körüli terület szeizmikusan aktív, ami aggodalmakat kelt a nagyszabású infrastrukturális projektek, így a gát építésének kockázataival kapcsolatban.

Ezen kívül a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a klímaváltozás következtében fokozódó szélsőséges időjárási események kataklizmikus gátszerkezeti hibákhoz vezethetnek, súlyos árvizeket okozva az alsóbb folytatásokon, ami jelentős humanitárius és gazdasági következményekkel járhat Indiá számára.

Ebből a szempontból a gát jóváhagyása és megépítése szélesebb jelentőséggel bír, nem csupán Kína energiatermelésének szempontjából, hanem a Dél-Ázsia geopolitikai és környezeti dinamikáját illetően is.