A legfrissebb adatok jelentős belső migrációs tendenciákat és a lakásárak ingadozásait tükrözik Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltbeli előzetes adatai a 2024-es demográfiai trendekről rávilágítanak a belső migrációs mintákra hazánkban.

Az elmúlt év során Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék népessége együttesen több mint 2,500 fővel csökkent.

Ezt követően Hajdú-Bihar megye körülbelül 1,250 fővel csökkent.

Ezzel szemben Pest megye jelentős nettó lakosságnövekedést mutatott, ahol 5,800 fővel többen költöztek be, mint ahányan elhagyták a megyét. Győr-Moson-Sopron megye szintén pozitív belső migrációt mutatott, 1,500 lakossal gyarapodva, míg Fejér megyében körülbelül 1,150 fővel nőtt a népesség. Az elmúlt öt évben, 2020 és 2024 között Budapest a legnagyobb népességcsökkenést tapasztalta, körülbelül 26,000 lakossal csökkent a lélekszáma, ami elsősorban a migrációs kiáramlásnak tudható be.

2021-ben szinte 44,000 ember hagyta el Budapestet, ami messze felülmúlta a 10,000 újonnan érkezőt. Ez a tendencia stabilizálódott, hiszen a veszteségek 2023-ra és 2024-re 1,000 alá csökkentek, amit az elemzők a COVID-19 világjárvány következtében megugró távmunkalehetőségekkel magyaráznak, amelyek sokakat arra ösztönöztek, hogy külvárosi területekre költözzenek.

Borsod és Szabolcs megyék szintén jelentős kiáramlást tapasztaltak, mindkettő körülbelül 14,000 lakossal csökkent az ötéves időszak alatt.

Ezzel szemben Pest megyee belső migrációja összesen körülbelül 52,000 fő nettó gyarapodást mutatott, míg a Győr-Moson-Sopron és Fejér megyék népessége közel 9,000 és 6,500 fővel növekedett, respectively.

A népességváltozásokat a migráció mellett a természetes növekedés is befolyásolja, amely a születések és halálozások egyensúlyát jelenti.

2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége körülbelül 0.5%-kal csökkent a belső áthelyezések következtében, míg Borsod csökkenése 0.41%, Békés megyéé pedig 0.26% volt.

Ezzel szemben Pest megye népessége 0.44%-kal nőtt, míg Győr-Moson-Sopron és Fejér megyék 0.32% és 0.27%-os növekedést mutattak.

A belső migrációk és a lakásárak összefüggésének vizsgálata szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai figyelemre méltó trendeket mutatnak.

Az utolsó öt évben a lakásárak legnagyobb növekedését Csongrád-Csanád megyében tapasztalták, ahol az értékek 105%-kal növekedtek, habár a belső migrációs veszteség csak 0.32% volt.

E növekedés hátterében jelentős autóipari befektetések állnak, amelyek a helyi ingatlanok iránti keresletet növelték. Hajdú-Bihar megyében az átlagos lakásárak 85%-os emelkedést mutattak, amelyet szintén jelentős beruházásokkal hoztak összefüggésbe, míg a migráció 1.3%-os veszteséget könyvelhetett el.

Bács-Kiskun megye hasonló dinamikát mutatott, hiszen népessége a Mercedes gyár megnyitása után stabilizálódott, a szomszédos területek pedig gyenge migrációs beáramlásról számoltak be.

Baranya megyében a második legnagyobb áremelkedés 88% volt, annak ellenére, hogy a közelében nem voltak jelentős projektek, bár időnként új ipari vállalkozásokkal kapcsolatos pletykák keringenek.

A legkisebb növekedést Tolna megyében regisztrálták, mindössze 46%-ot, míg Budapestre 51%-os emelkedést jelentettek.

Az adatok arra utalnak, hogy bár létezik kapcsolat a migráció és a lakásárak között, ez nem mindig közvetlen vagy azonnali.

Jelentős beruházások azonnali keresletet gerjeszthetnek a lakáspiacon, míg a migrációs trendek gyakran csak késlekedve követik ezeket a változásokat, ahogy a helyi gazdaságok alkalmazkodnak az új munkaerő-dinamikához.

A kiindulási árszint szintén fontos szerepet játszik, mivel Budapest átlagos négyzetméterára 2020-ban körülbelül 671,000 HUF volt, ami jelentősen meghaladta a legtöbb megye árát, ahol a 2024-es átlagok a küszöb alatt maradnak.

Ezzel szemben Nógrád megye továbbra is a legalacsonyabb árakkal rendelkezik, körülbelül 200,000 HUF-os átlagértékkel négyzetméterenként.

Ezért a lakásárak százalékos növekedése nem mindig tükrözi pontosan a belső migrációs trendeket a különböző kiindulási árak miatt.