Pánik tört ki a globális tőzsdéken hétfő reggel, miután az Egyesült Államok adminisztrációja bejelentette kereskedelmi politikáit, amelyek aggodalmakat keltettek a befektetők és elemzők körében.

Donald Trump amerikai elnök nem mutatott szándékot a szakértők által megkérdőjelezett, fajsúlyos vámpolitikák megváltoztatására, amelyeket a múlt héten részletesen körvonalazott.

Az európai és ázsiai tőzsdék jelentős visszaesést tapasztaltak, ami nehéz helyzetet teremtett a befektetők számára.

Az arany ára csökkent, és még a korábban jól teljesítő kriptovaluták is eladás alá kerültek.

A BUX index a nap elején akár 10,5%-os zuhanást is elszenvedett, ami jelentős rezzenést okozott a piacon.

Magyarországon a banki részvények különösen súlyosan érintettek voltak, az OTP Bank részvényei akár 15,4%-kal is visszaestek a piacnyitás után, ami a legnagyobb szint, amit az előző év november óta elértek.

Az OTP részvényei a március 26-án elért 27,000 forintos csúcs óta körülbelül 25%-kal csökkentek.

Az autóipar szintén meredek visszaeséseket könyvelt el, bár ezeket a veszteségeket a szélesebb piaci zuhanáshoz képest viszonylag mérsékelteknek tekintették. Az MSCI Ázsia-Csendes-óceáni Index a reggeli órákban 7%-os csökkenést mutatott, ami a legnagyobb napi csökkenés 2008 óta.

A befektetők aggodalmai felerősödtek, mivel a lehetséges amerikai recesszió miatt aggódnak Trump vámintézkedései következményei miatt, ezzel spekulálva arra, hogy a Federal Reserve már májusban kénytelen lesz csökkenteni a kamatokat.

Friedrich Merz, a német kancellárjelölt konzervatív politikus azonnali intézkedéseket követelt, válaszul az amerikai elnök által bejelentett kereskedelmi tarifákra és a globális piacokat érintő negatív hírekre.

Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van arra, hogy Németország helyreállítsa nemzetközi versenyképességét, mivel a drámai csökkenések veszélyeztetik a nemzetközi részvény- és kötvénypiacokat.

Merz kiemelte, hogy ez a téma középpontba kell, hogy kerüljön a kormányzó Szociáldemokraták bővülő koalíciós tárgyalásai során. Új pártja kötelezettségvállalásaikat ismételten adócsökkentésekre, bürokrácia csökkentésére és az energiaárak mérséklésére alapozta.

Németország, más európai országokkal együtt, 25%-os vámot fog alkalmazni acél- és alumíniumtermékekre, míg a gépjárműtermékekre 20% “kölcsönös” vámot vezetnek be szerdától csaknem minden egyéb árura.

Ezek a vámok jelentős kihívást jelentenek a német gazdaság számára, amely recesszióval küzdött, bonyolítva az új koalíciós kormány erőfeszítéseit a nemzeti gazdasági növekedés felélesztésére.

Hétfő reggel a német ipari termelés 1,3%-os csökkenést mutatott februárban az előző hónaphoz képest, a német statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint, tovább súlyosbítva a gazdaság helyzetét. Ez a helyzet kihívásokat jelent a magyar gazdaság számára is, amely nagymértékben függ Németországtól, különösen az autóipar révén.