Sundar Pichai, az Alphabet vezérigazgatója és a Google vezetője egy évtizede, eddig talán a legvilágosabb figyelmeztetést adta ki a mesterséges intelligencia boomjának rendkívüli mértékéről és sebezhetőségéről.

Egy átfogó beszélgetés során az iparág állapotáról Pichai elmondta, hogy a jelenlegi roham az AI-ba történő befektetést illetően egyértelmű jeleit mutatja a túlzásnak.

Bár a technológia átalakító erejű, figyelmeztetett, hogy egyetlen cég sem feltételezheti, hogy védett lenne, ha a piac túlfűtötté válik és összehúzódik.

A jelenlegi pillanatot a Szilícium-völgy történetének egyik nagy történelmi fordulópontjaként írta le, összehasonlítva a személyi számítógép megjelenésével, az internet felemelkedésével és a mobil számítástechnika által hozott forradalommal.

Mégis, a korábbi ciklusokkal ellentétben az AI bővülésének sebessége és nagysága példátlan.

A Google éves tőkeberuházása kevesebb mint harmincmilliárd dollárról négy év alatt több mint kilencvenmilliárdra nőtt.

Az ágazat egészét tekintve Pichai megjegyezte, hogy a cégek több mint ezer milliárd dollárt fektettek be az AI működtetéséhez szükséges chipek, adatközpontok és specializált infrastruktúra kiépítésébe.

Ezek ellenére Pichai elismerte, hogy a tömegmozgalom irracionális lelkesedést is tartalmaz.

Emlékeztette a közönséget, hogy az 1990-es évek végén bekövetkezett internet boom szintén hatalmas túlzott befektetéseket eredményezett, még akkor is, ha a mögöttes technológia végül átalakította a globális társadalmat.

Az AI, állította, hasonló mintázatot fog követni: mélyreható, világot megváltoztató, de nem immunis az éles korrekciókkal szemben.

Ha az ipar túllő, mondta egyértelműen, „egyik cég sem lesz immunis - beleértve minket is”.

Pichai hangsúlyozta a generatív AI rendszerek által okozott hatalmas környezeti és logisztikai terhet is.

Energiaigényeik már most arra kényszerítik a kormányokat, hogy átgondolják a nemzeti infrastruktúrát, a villamosenergia-hálózatoktól kezdve a félvezetőgyártásig.

Nagy volumenű állami befektetés nélkül, figyelmeztetett, az AI iránti kereslet meghaladhatja a világ képességét, hogy támogassa azt, hosszú távú megbízhatóságot kockáztatva.

A piaci dinamika mellett Pichai egy másik, az AI eszközöket használó bárki számára már ismerős aggályt is felvetett: a bizalmat.

Arra kérte a felhasználókat, hogy ne kezeljék a chatbotokat vagy generatív rendszereket kérdés nélküli igazságforrásként.

Ezek a modellek, mondta, továbbra is hajlamosak a hibákra, hallucinációkra és inkonzisztenciákra.

Az AI fokozhatja az emberi képességeket, de soha nem helyettesítheti a kritikai gondolkodást vagy a verifikációt.

Az ágazatot figyelő közgazdászok megjegyzik, hogy egyre szélesedik a szakadék a diverzifikált óriások - mint a Google, amely hatalmas keresési és felhőbevételt generál - és a kis AI-cégecskék között, melyek értékelése messze túllép a kereskedelmi alapjaikon.

Egyes befektetők egy közelgő összeomlást várnak, amely hasonlít a 2000-es évek eleji dot-com korrekcióra, ahol a gyengébb cégek összeomlottak, míg a legjobbak még dominánsabbá váltak.

Mások figyelmeztetnek, hogy egzotikus finanszírozási struktúrák és spekulatív hitelezés már beszivárog a mesterséges intelligencia ökoszisztémába.

Mégis, sok iparági vezető egyetért Pichaival abban, hogy az AI hosszú távú hatása tagadhatatlan.

A valódi kérdés az, hogy mennyi instabilitást kell eltűrnie a piacnak, mielőtt a technológia eléri a fejlődésének elégségességét.

A világ társadalmai számára - családok, dolgozók, kormányok - a következő évek rendkívüli ígéretet és elkerülhetetlen zűrzavart fognak hozni.

És ahogy a világ egy AI-vezérelt korszakba gyorsít, Pichai figyelmeztetése egyértelműen érkezik: az innováció megállíthatatlan lehet, de a stabilitás nem garantált.