A magyar kormány lépéseket tett az inflációs trend hatásainak kezelésére, amely már öt hónapja folyamatosan emelkedik.

2023 januárjában a fogyasztói árak 5,5%-kal haladták meg a 2022 januári szintet, ezt követően februárban 5,6%-os növekedést regisztráltak.

A februári inflációt 0,8%-kal növelte az élelmiszerek áremelkedése, amely 1,2%-kal nőtt.

A megnövekedett élelmiszerárak lakosságra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében Orbán Viktor miniszterelnök március 11-én bejelentette, hogy a kormány ármargin-szabályozást vezet be.

Orbán elmondta: 'A kiskereskedők ajánlatai elmaradtak a várakozásainktól, ezért kereskedelmi intézkedéseket kellett hoznunk.

Március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében a margin nem haladhatja meg a 10%-ot.' Az ármargin-szabályozás 30 termékkategóriát érint, amelyek az üzletekben elérhető élelmiszerek egynegyedét képviselik, és az élelmiszerinflációs kosár 6%-át alkotják. A szabályozás értelmében a 10%-ot meghaladó margint csökkenteni kell, így például ha egy termék 4%-os marginnal rendelkezett, azt ezen a szinten kötelesek megfagyasztani.

Az intézkedés 2023. március 17-től május 31-ig terjed.

Az első jelentések szerint az inflációs nyomás csökkenése tapasztalható, mivel a margin-szabályozás hatásai márciusban részben érezhetők voltak a középső hónap implementációja miatt.

Geza Sebestyén, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora elmondta, hogy a márciusi inflációs ráta elérheti az 5%-ot.

A forint is erősödött, márciusban 1%-kal emelkedett februárhoz képest, és 3%-kal volt erősebb januárhoz viszonyítva.

Orbán Mihály Varga volt pénzügyminiszter kinevezése a Magyar Nemzeti Bank élére március 4-én öt hónapos csúcsra emelte a forint árfolyamát. Varga megerősítette, hogy a Nemzeti Bank elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, és ígéretet tett az infláció elleni hatékony fellépésre.

A margin-szabályozás rövid távú árcsökkentéseket eredményezett, csaknem 1,000 termék átlagos árának csökkenésével, meghaladó 15%-kal.

Azonban várhatóan a teljes hatás nem fog megjelenni a márciusi inflációs adatokban a Magyar Statisztikai Hivatal által végzett árfelmérések időzítése miatt.

Továbbá, a nemzeti kiskereskedelmi forgalom februárban 3,3%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, míg az első két hónap 4%-os növekedést mutatott, figyelembe véve a naptári hatásokat.

A kormány várakozása szerint a kiskereskedelmi forgalom 2023 harmadik negyedévében 5% és 10% között alakul.

Márton Nagy gazdasági miniszter az inflációt a 'közönség ellenségének' nevezte, hangsúlyozva, hogy különösen hatással van az élelmiszer-, banki és telekommunikációs szektorra.

Nagy arra is utalt, hogy erős eséllyel fogják bevezetni a banki szolgáltatási díjak árplafonját, így bármely új számladíjnak meg kell felelnie a december 31-én érvényes áraknak.

Folyamatban van a telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalások is az árak csökkentéséről, bár a kormány beavatkozása valószínűleg ebben a szektorban kevésbé lesz kérdéses.

Jelenleg 884 termék ára csökkent, míg 70 terméké emelkedett a korábbi akciók lejárta miatt.

A márciusi inflációs ráták előrejelzése szerint az 5% alá is csökkenhet, az élelmiszerinfláció pedig 7% körül stabilizálódhat.

A margin-szabályozás a május végéig érvényben marad, ami folyamatos megfigyelést indokolhat a kormány részéről a kiskereskedelmi árképzési gyakorlatokra, esetleg a versenyképesség növelésének érdekében a szabályozást követően.

Március végére jelentős árcsökkenések tapasztalhatók, több termék esetében akár 40%-os csökkenés is előfordult.

A margin-szabályozás alá eső termékek átlagos ára 17,7%-kal csökkent.

Elemzők hangsúlyozzák, hogy a 30%-os árleszállítás azt jelzi, hogy a kiskereskedők legalább 50%-os margint alkalmaztak a csökkentés bevezetése előtt.

A margin-szabályozás biztosítja, hogy a kiskereskedelmi egységek ne szenvedjenek veszteséget a megjelölt termékeken, így biztosítva azok elérhetőségét az üzletekben.