A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyre növekvő nyomás alatt áll, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén közzétett három jelentése részletesen bemutatja a bank pénzügyi gyakorlatainak különböző aspektusait.

Ezek a jelentések összesen több mint 600 oldalt tesznek ki, és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kezelésére, a Neumann János Egyetem Alapítvány által végzett befektetésekre, valamint magának az MNB-nek a működési megfelelőségére összpontosítanak, beleértve a központi székházának felújításához kapcsolódó költségeket is.

Különösen aggasztó a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kezelésére vonatkozó jelentés, amely jelentős figyelmet keltett a bank alapítványaival kapcsolatos pénzgazdálkodás hosszú távú problémái miatt.

Az auditjelentés hivatalos megjelenése előtt egy nyomozó portál felfedezte, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat és pénzügyi rossz gazdálkodást azonosított, amely jelentős veszteségeket okozott a bank alapítványainak több száz milliárd forint értékű eszközeiben.

Az ÁSZ jelentése szerint körülbelül 200 milliárd forint tűnt el, ami állítólag számos ingatlanügylethez köthető problémák következménye.

Ez felveti a kérdést, hogy hová kerültek ezek a közpénzek, és spekulációk vannak arról, hogy esetleg külföldi ingatlanokhoz és műgyűjteményekhez lettek allokálva.

A helyzet súlyosbítja, hogy a rendőrség eljárást indított a fiduciáris kötelezettség megsértése miatt, melyet az ÁSZ megállapításai indokoltak.

A vizsgálatok messzemenő következményekkel járhatnak a magyar kormány számára, tekintettel a feltételezett pénzügyi szabálytalanságok nagyságrendjére és az állami eszközök potenciális érintettségére.

Az események alakulása a pénzügyi kormányzás és átláthatóság mélyülő aggodalmát tükrözi a magyar intézményekben, és szélesebb hatással van a közbizalomra a nemzeti erőforrások kezelésével kapcsolatban.