A globális tőzsdék jelentős visszaesést tapasztaltak, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette egy új kereskedelmi háború elindítását a múlt héten.

Hétfőn Ázsiától Európán át Wall Streetig meredek esések figyelhetők meg, a pánik a globális részvények között terjed.

A pan-európai Stoxx 600 index 6 százalékkal nyitott, majd a délutáni órákra 5,2 százalékra korrigálódott.

Ez követte az előző héten tapasztalt 8,4 százalékos csökkenést, ami öt éve a legrosszabb teljesítmény, a COVID-19 világjárvány 2020-as beköszöntén kívül, amely nagyobb visszaesést eredményezett.

Ázsiában az MSCI Ázsia-csendes-óceáni index meredeken csökkent, 7 százalékos visszaesést mutatva a hétfői reggeli kereskedés során, ez volt a legnagyobb napi csökkenés 2008 óta.

Különösen Hongkong Hang Seng indexe 13,2 százalékkal esett egy nap alatt, ez az érték csak a jelentős piaci összeomlásokkal hasonlítható össze, mint például 1987-ben és a Tiananmen téri incidens után 1989-ben.

A Budapesti Értéktőzsdét is érintette a helyzet, a BUX index a napot több mint 10 százalékkal csökkentve kezdte, mielőtt részben visszaemelkedett volna.

A magyar blue-chip részvények közül az OTP Bank 15,4 százalékos csökkenést szenvedett el, míg a Mol, a Magyar Telekom és a Richter szintén veszteségeket könyveltek el.

Az Egyesült Államokban a kereskedés szomorú eredményekkel indult, a Dow Jones index 3,99 százalékkal, az S&P 500 4,18 százalékkal, a Nasdaq pedig 4,21 százalékkal esett.

Rövid emelkedés tapasztalható, amikor arra a spekulációra került sor, hogy Trump elnök 90 napra felfüggeszti a vámok bevezetését; azonban ezt a Fehér Ház gyorsan elutasította, további csökkenést okozva.

A vámok bejelentése óta az S&P 500-ban található vállalatok összességében körülbelül 5,4 trillió dollárral csökkentek piaci értékükben.

A gazdasági elemzők a hétfői visszaesést egy piaci mechanizmussal, úgynevezett tőkeáttételes befektetéssel magyarázzák, ahol a befektetők kölcsönpénzt használnak részvények vásárlására.

Az elemzők elmagyarázták, hogy a csökkenő részvényárak váltakozó hívásokat idézhetnek elő brókercégektől, amelyek megkövetelik a befektetőktől, hogy további forrást fektessenek be, vagy kockáztassák pozícióik likvidálását. Ennek következményeként sok befektető hétfő reggeli kereskedés során jelentős likvidációkkal nézett szembe, különösen a nagy európai bankok és vállalatok között.

A befektetői magatartás a likviditás iránti szükségletet tükrözte, ami eladáshoz vezetett, beleértve a hagyományosan stabil eszközök, például az arany eladását is, hogy fedezzék a tőkeáttételes pozíciókat, miközben a piac pánikeladásokkal küzdött.

Az elemzők várakozásai szerint a fennálló bizonytalanság a jövőben is befolyásolja a piaci hangulatot.

Sokan arra számítanak, hogy a részvényárak reagálnak a vámokkal kapcsolatos érkező hírekre, így instabil környezetet teremtve a kereskedők számára.

A szakértők megjegyzik, hogy ez további volatilitáshoz vezethet, különösen, ha gazdasági tényezők, például a munkanélküliség és a vállalati bezárások megjelennek a tőzsdei zűrzavar következményeként.

A fejlemények szélesebb körű következményei az amerikai gazdaságra még bizonytalanok, különösen a 2026-os középidős választásokra és Trump elnök kereskedelmi politikájára gyakorolt hatásokat illetően.