Kína 34%-os vámot vezet be amerikai árukra a kereskedelmi háború miatt
A vám 2023. április 10-én lép életbe, a folyamatban lévő kereskedelmi konfliktus jelentős eszkalációját jelezve.
Kína bejelentette, hogy 34%-os vámot vezet be az Egyesült Államokból importált termékekre, amely 2023. április 10-től lép életbe.
Ez a fejlemény a korábbi amerikai elnök, Donald Trump által bevezetett globális kereskedelmi vámokkal szembeni válaszként érkezett.
A kínai hatóságok Trump vámintézkedését a nemzetközi kereskedelmi szabályok megsértéseként értelmezték, és nyilvános 'egyetlen fenyegetésnek' minősítették, amely aláásja Kína jogait és érdekeit.
A Kína által újonnan bevezetett 34%-os vám jelentős növekedést jelent, és 54%-kal magasabb, mint az év elején érvényes vámok.
Trump hivatalba lépése óta két alkalommal már 10%-os vámot is bevezetett a kínai termékekre, ezzel fokozva a kereskedelmi feszültséget.
A vámemelésen túl Kína 11 amerikai céget is az 'megbízhatatlan entitások' listájára helyezett, köztük dróngyártókat.
Továbbá a kínai kormány 16 céget tilatott el kettős felhasználású termékek exportjától, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. A ritkaföldfém ásványi anyagok exportjára vonatkozó szigorú ellenőrzéseket is bevezettek, amelyek lehetővé teszik Kína számára, hogy szükség esetén megnehezítse az Egyesült Államok számára kritikus erőforrásokhoz való hozzáférést a magas technológiai ipar számára.
A Trump által bevezetett vámok közvetlen következményeként a supply chain-ek zavarai jelentek meg, ami arra utalhat, hogy a gazdasági helyzet esetleg munkahelyek elvesztéséhez és növekvő inflációhoz vezet az Egyesült Államokban.
Trump ezt a lehetőséget elismerte, noha korábban biztosította a közvéleményt, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Trump bejelentései kedvezőtlen reakciókat váltottak ki a pénzügyi piacokon, a részvényindexek csökkenésével, amely a romló gazdasági körülményekkel kapcsolatos várakozásokra utal.
Ezen felül az olajárak jelentősen csökkentek, ami a csökkenő keresletre vonatkozó várakozásokat tükrözi a zsugorodó gazdasági kilátások miatt.
Ez a helyzet potenciális bevételkiesést jelent Oroszország számára, amely újraellenőrzés alatt áll az amerikai törvényhozók részéről, akik olyan törvényjavaslatot fontolgatnak, amely 500%-os vámot vetne ki minden olyan országra, amely orosz olajat, kőolajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárol.
Ez érinti Magyarországot is, amely továbbra is Oroszországtól függő energiaforrásokat használ, és jelenleg az Európai Uniót hibáztatja az amerikai vámok miatt, amelyet gazdasági érdekeire károsnak tart, ahelyett, hogy közvetlenül Trumpot bírálja.
Ez a fejlemény a korábbi amerikai elnök, Donald Trump által bevezetett globális kereskedelmi vámokkal szembeni válaszként érkezett.
A kínai hatóságok Trump vámintézkedését a nemzetközi kereskedelmi szabályok megsértéseként értelmezték, és nyilvános 'egyetlen fenyegetésnek' minősítették, amely aláásja Kína jogait és érdekeit.
A Kína által újonnan bevezetett 34%-os vám jelentős növekedést jelent, és 54%-kal magasabb, mint az év elején érvényes vámok.
Trump hivatalba lépése óta két alkalommal már 10%-os vámot is bevezetett a kínai termékekre, ezzel fokozva a kereskedelmi feszültséget.
A vámemelésen túl Kína 11 amerikai céget is az 'megbízhatatlan entitások' listájára helyezett, köztük dróngyártókat.
Továbbá a kínai kormány 16 céget tilatott el kettős felhasználású termékek exportjától, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. A ritkaföldfém ásványi anyagok exportjára vonatkozó szigorú ellenőrzéseket is bevezettek, amelyek lehetővé teszik Kína számára, hogy szükség esetén megnehezítse az Egyesült Államok számára kritikus erőforrásokhoz való hozzáférést a magas technológiai ipar számára.
A Trump által bevezetett vámok közvetlen következményeként a supply chain-ek zavarai jelentek meg, ami arra utalhat, hogy a gazdasági helyzet esetleg munkahelyek elvesztéséhez és növekvő inflációhoz vezet az Egyesült Államokban.
Trump ezt a lehetőséget elismerte, noha korábban biztosította a közvéleményt, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Trump bejelentései kedvezőtlen reakciókat váltottak ki a pénzügyi piacokon, a részvényindexek csökkenésével, amely a romló gazdasági körülményekkel kapcsolatos várakozásokra utal.
Ezen felül az olajárak jelentősen csökkentek, ami a csökkenő keresletre vonatkozó várakozásokat tükrözi a zsugorodó gazdasági kilátások miatt.
Ez a helyzet potenciális bevételkiesést jelent Oroszország számára, amely újraellenőrzés alatt áll az amerikai törvényhozók részéről, akik olyan törvényjavaslatot fontolgatnak, amely 500%-os vámot vetne ki minden olyan országra, amely orosz olajat, kőolajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárol.
Ez érinti Magyarországot is, amely továbbra is Oroszországtól függő energiaforrásokat használ, és jelenleg az Európai Uniót hibáztatja az amerikai vámok miatt, amelyet gazdasági érdekeire károsnak tart, ahelyett, hogy közvetlenül Trumpot bírálja.
