A legutóbbi jogszabályi változások a magánszállásadókat és az alternatív szálláslehetőségeket érintik Budapesten, aggodalomra adva okot a kisebb szolgáltatók körében.

Az utóbbi években különböző szabályozások érintették a kereskedelmi szálláshelyeket, különös figyelemmel a magán- és alternatív szálláslehetőségekre.

A törvények egy része fenyegeti ezen típusú szállások életképességét, ahogyan azt a turizmus szektor különböző szereplői is jelzik.

A legfontosabb jogszabály a 2020-as XCVI.

törvény, amely felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy szabályozzák, hány napig működhetnek a magán- és alternatív szállások egy naptári évben.

Ezt a joghatóságot a budapesti VI. kerületben már alkalmazták, ahol 2026. január 1-jétől teljesen betiltják az ilyen típusú szálláshelyek működését.

A 2024-es LVI.

törvény újabb szabályváltozásokat hoz, amely 2025. január 1-jétől 2026. december 31-éig moratóriumot vezet be az új magán- és alternatív szállások bejegyzésére a budapesti közigazgatási területen.

Ezek a szabályozások kifejezetten a magán- és alternatív szálláshelyekre irányulnak, más szállás típusokat nem érintenek.

A törvényalkotást támogató felek a budapesti lakásválságot emelik ki elsődleges indokként, azt állítva, hogy a probléma kizárólag a magán- és alternatív szállásokból ered, és figyelmen kívül hagyják a magas építőanyag- és munkaköltségeket, valamint az irodai és kereskedelmi ingatlanok jelenlétét. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a szűk látókörű megközelítés nem ismeri fel, hogy a látogatók sokféle okból keresnek rövid távú szállásokat, beleértve a munkával kapcsolatos utazásokat, oktatási eseményeket vagy egészségügyi szükségleteket, ahol a hagyományos alternatívák nem elegendőek.

Ezeknek a szigorú intézkedéseknek a hosszú távú hatásai a szolgáltatási minőség csökkenését jelenthetik, mivel a modern és jól felszerelt újonnan érkező létesítmények gátakat tapasztalhatnak a piacra lépés során, míg az idősebb, esetleg rosszabb karbantartású szállások továbbra is működnek.

A 1995-ös CXVII.

törvény a személyi jövedelemadóról jelentős változásokon ment keresztül, amelyek a magánszállásadók adóztatását érintik.

A magánszállásadók részére megállapított átalányadó rendszer jelentős módosításon esett át, ami megnövelte az adóterheket, és ösztönözheti a szolgáltatókat alternatív szerkezetek, például partnerségek vagy vállalati formák kialakítására a pénzügyi terhek csökkentése érdekében.

A magánszálláshelyek üzemeltetési jogainak átruházásának lehetetlensége tovább bonyolítja a helyzetet.

Amennyiben egy ingatlan tulajdonosa cselekvőképtelenné válik, a jelenlegi szabályok megakadályozzák, hogy a szabályozását közvetlen családtagoknak vagy üzleti partnereknek átadja, ami súlyosbítja az üzleti folytonosság problémáját.

Jelezve, hogy a kormányzati retorika hangsúlyozza a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások jelentőségét, a legújabb jogszabályi eredmények negatív tendenciát mutatnak a kisebb szállásadók számára.

Az iparági képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi szabályok kizárólag a magánszállásokat célozzák, felvetve a tisztességesség és hatékonyság kérdéseit a budapesti lakásválság szélesebb problémáinak kezelésében.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elismeri, hogy a rövid távú bérbeadások hozzájárulnak a lakásválsághoz azáltal, hogy csökkentik a hosszú távú bérbeadásra rendelkezésre álló ingatlanok számát. A kritikusok állítják, hogy a kormányzati megközelítés nem támaszkodik szilárd empirikus elemzésekre a magán- és alternatív szállások felelősségéről a lakáshiány súlyosbításában.

Statisztikák szerint körülbelül 29,000 szoba áll rendelkezésre rövid távú bérbeadásra Budapesten, ami meghaladja a város 24,000 szobás szállodai kínálatát—ezt a turizmus szakemberei fenntarthatatlan helyzetnek ítélik.

Míg számos európai város már korlátozta a rövid távú bérbeadások napjainak számát, Budapesten jelenleg nincsenek ilyen szabályozások.

A moratórium és a megnövekedett adóztatás miatti pénzbírságok fényében a kisebb szállásadók tartós kihívásokkal néznek szembe.

Az éves átalányadó közel négyszeresére emelkedett a budapesti magánszállások esetében, komoly aggodalmakat vetve fel a működési életképességük miatt.

A jelenlegi szabályozási klíma bizonytalanságot okoz a magánszállásadók körében, akik közül sokan kétségeiket fejezik ki a kérdések hatékonyságával kapcsolatban, amelyeket a lakásválság kezelése érdekében tettek, és elégedetlenségüket a kormányzati szabályozási megközelítéssel kapcsolatban.