A Magyar Gazdák és Szövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, Jakab István pénteken Brüsszelben bejelentette, hogy Magyarország határozottan ellenzi Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, amíg az ország előcsatlakozási támogatást kap.

Jakab hangsúlyozta, hogy az ilyen megállapodások veszélyeztethetik a magyar gazdák helyzetét, és kijelentette: „Riasztó híreket kaptunk Brüsszelből.” Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) alelnöke osztotta ezeket a nézeteket, kiemelve, hogy a brüsszeli legújabb javaslatok szükségessé tették a válaszadást a magyar mezőgazdaság érdekeinek védelme érdekében.

Jakab hangsúlyozta azokat a folyamatban lévő tárgyalásokat, amelyek során az agrártámogatási alapok átcsoportosításáról van szó, amelyek korábban stabilak voltak, most Ukrajna felé fordulnak, jelentős hatással a szomszédos országok mezőgazdasági szektorára a folyamatban lévő háború fényében.

Kiemelte, hogy az ukrán gabona elárasztotta az európai piacot, ami elviselhetetlen körülményeket teremtett a helyi gazdák számára.

Az ukrán mezőgazdasági törvényhozás EU-ba való integrálása megfelelő felügyelet és szabályozás nélkül kockázatokat jelent az élelmiszerbiztonság szempontjából, mondta Jakab.

„Elutasítjuk azokat a nem elfogadható feltételeket, amelyeket Brüsszel próbál ránk kényszeríteni,” tette hozzá.

Kritizálta Brüsszel bürokratáit, akik hosszú távú programokat javasolnak, figyelmen kívül hagyva a gazdák azonnali szükségleteit, akik nem ötéves vagy hét éves politikai ciklusokban terveznek, hanem hosszú távon.

Kérte, hogy a mezőgazdasági politika összehangolt módon, a gazdákkal közösen kidolgozott legyen, ne pedig félrevezető ígéreteken alapuljon.

A jelenlegi lábvérzás-fertőzés járványára reagálva Jakab hangsúlyozta a megfelelő támogatás és források szükségességét az Európai Unió részéről, hogy az országok hatékonyan tudják kezelni a helyzetet.

Cseh felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 2028-tól induló hét éves időtartamra vonatkozó javaslatai a földalapú mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítását célozzák, ami potenciálisan csökkentheti vagy megszüntetheti a támogatásokat, és hasonlóképpen csökkentheti az állattenyésztést és a húsfogyasztást, amit a magyar gazdák elfogadhatatlannak tartanak.

Cseh kifejtette, hogy a magyar mezőgazdasági terület kétharmadát egyéni és családi gazdaságok működtetik, amelyek súlyos visszaesésekkel néznek szembe, ha ezek a javaslatok életbe lépnek.

E körülmények fényében a MAGOSZ és a NAK petíciót indított a mezőgazdasági támogatások fenntartásáért, amely több mint negyedmillió magyar gazda támogatását nyerte el.

Cseh reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság a mezőgazdasági politikát újraértelmezi, hogy eleválja a mezőgazdaság fontosságát mint stratégiai ágazatot.

Ezen felül emlékeztette arra, hogy Ukrajnában működő nagy mezőgazdasági birtokok, amelyeket elsősorban nyugat-európai és amerikai érdekek birtokolnak, jelentős versenyhátrányt jelentenek, ha hozzáférést nyernek az európai piacokhoz.

Ez a helyzet egyértelmű hátrányt okozhat a magyar gazdák számára.

Cseh végezetül hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák hangja eljutott Brüsszelbe, hogy hangsúlyozza ezeket a kritikus kérdéseket.