Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatában kifejtette álláspontját a gyülekezési jogról, hangsúlyozva a szólás szabadsága és a közrend közötti egyensúly szükségességét. A tüntetések által okozott, a fővárosi hidakat érintő forgalmi akadályoztatásokat bírálta, amelyeket véleménye szerint a nem részt vevő állampolgárok mindennapi életét és munkáját nehezítik.

Orbán bejelentette jogalkotási terveit, amelyek azokat a jogokat hivatottak megvédeni, akik nem vesznek részt demonstrációkban.

Ez a lépés továbbra is folytatja Orbán korábbi kritikáit a nyilvános tüntetésekkel kapcsolatban, ahol már korábban is hangsúlyozta, hogy a hidak lezárása elfogadhatatlan, és a többség jogát hangsúlyozta, hogy akadálytalanul élhessen.

A legutóbbi tüntetések szervezőjeként ismert Ákos Hadházy, aki a Momentum párttal karöltve lépett fel, Orbán nyilatkozataira reagálva azt sugallta, hogy a kormány kényelmetlenül érzi magát a current demonstrácók miatt.

Hadházy folytatott, hogy a gyülekezési jog korlátozására tett javaslatok elleni tartós tiltakozásra szólít fel, amelyek szerinte növelhetik a közmegelégedettség hiányát. Az elmúlt hetekben Budapest utcáin demonstrálók több fontos hidat is lezártak, köztük az Erzsébet, Szabadság, Petőfi és Margit hidat, tiltakozva a kormány legutóbbi, a nemi identitás és homoszexualitás melletti gyűlések betiltását célzó jogszabályai ellen.

Ezek a jogszabályok a Fidesz-KDNP kormányzó párt és más jobboldali frakciók, köztük a Jobbik és a Mi Hazánk támogatását élvezik.

Orbán javasolt jogi módosításai a közlekedés jelentős mértékben akadályozó tüntetéseket illegálisnak kívánják nyilvánítani, ez a jogszabályi intézkedés már megvalósult a Fidesz által 2018-ban.

A miniszterelnök bírálta az igazságszolgáltatást is, hogy engedélyezte a jogszabályi ellenállásra irányuló tüntetéseket, amelyek jelentős közfelháborodást okoztak, hozzátéve, hogy míg a bíróságok függetlenül működnek, a kormánynak jogában áll megváltoztatni a törvényeket a jövőbeli zűrzavarok elkerülése érdekében.

A gyülekezési jog lehetséges korlátozásának következményei még nem világosak, de politikai szempontból számos célra tűnnek: vonzani az eddig bizonytalan szavazókat, elfojtani a látható ellenzéket a választások előtt, és megosztani az ellenzéki csoportokat.

Magyarország politikai tája jelentősen átalakult az elmúlt európai parlamenti választások óta, ahol a fragmentált ellenzék fokozatosan kezd összegyűlni, hogy komoly kihívást jelentsen a Fidesz számára a 2026-os választásokon.

A közvélemény-kutatások szerint szoros verseny várható a Fidesz és az újonnan alakult Tisza Párt között, miközben az Orbán-kormány a voter bázisának megszilárdítását és új támogatókat, köztük nyugdíjasokat, nőket és kisgazdákat kíván vonzani.

Budapest lakosai között a közvélemény különösen kritikus a tüntetésekkel szemben, mivel a jelentések dühös autósokról számolnak be, akik a demonstrációk miatt kialakult hosszadalmas forgalmi dugók miatt érezték frusztrációjukat.

A kormánytisztviselők és a kormánypárti média képviselői az ellenzéket közvetlenül a zűrzavarok felelőseiként mutatják be, hangsúlyozva, hogy a tüntetések károsak a mindennapi polgárokra.

Jogászok is megnyilvánultak a gyülekezési jog módosításának jogszerűségével kapcsolatban, hangsúlyozva ezen jogok betartásának fontosságát a demokratikus társadalmakban.

A gyülekezési jog évtizedek óta alapvető eleme Magyarország alkotmányos kereteinek, és lényeges a nyilvános diskurzus számára.

Ezen diskurzusok közepette a közelgő alkotmányos változások tovább mélyíthetik az ellenzéken belüli megosztottságot, különösképpen a LGBTQ jogok és az ahhoz kapcsolódó tüntetések ügyében.

A legutóbbi javaslat jelentős pillanatot képvisel Magyarország politikai táján, miközben a kormány a közmegállapodás növekvő elégedetlenségére válaszol, miközben próbálja kezelni az ellenzéki narratívákat.