2025 első negyedévében a lakástüzek száma drámaian megnőtt, amely több halálesetet és sérülést eredményezett az ország szerte.

A katasztrófavédelmi hivatal jelentése alapján a tűzoltóság 2,145 lakóépületet érintő tűzesetre reagált, ami 46 ember halálát és 196 sérülését okozta.

Ez az előző év ugyanezen időszakához képest 206 eset növekedést jelentett, amikor 31 halálesetet és 145 sérülést regisztráltak.

A tűzoltásra összesen 1,647 órát fordítottak az első három hónapban, 4,176 tűzoltó jármű bevonásával.

Az illetékes hatóságok jelentése szerint 23,952 négyzetméternyi beépített terület égett le, 324 otthon lakhatatlanná vált, ami 838 ember ideiglenes átköltözését tette szükségessé.

A tűzoltóság szóvivője hangsúlyozta, hogy a legtöbb tűzeset kéményekből indult, amelyek az esetek közel 22%-áért felelősek.

A konyhákban keletkezett tüzek a tűzesetek 12%-át, a hálószobai tüzek 11%-ot, míg a nappali tüzek 6%-ot tettek ki.

A tűzesetek okait elektromos problémákra, fűtési rendszerek hibáira, nyílt láng használatára, kémény állapotára, főzésre, dohányzásra és hulladékégetésre vezették vissza.

Két tragikus baleset történt, amelyek kettős halálhoz vezettek: két holttestet találtak január 11-én Makón, és újabb kettőt március 17-én Kislángon.

A legjelentősebb tűzeset január 24-én zajlott a főváros IX. kerületében, ahol több robbanás történt, tüzet okozva egy első emeleti lakásban.

Körülbelül 40 tűzoltó válaszolt a riasztásra 15 járművel, a beavatkozás több mint hat órán át tartott.

A legtöbb sérülés március 8-án történt Budapest XIX.

kerületében, egy tíz emeletes épületben, ahol a nyolcadik emeleten egy hűtőgép gyulladt ki.

A lakásból származó füst a felső emeletekre terjedt, amely a tűzoltók 15 személy evakuálásához vezetett, miközben a tüzet poroltóval oltották el.

Az incidens során nyolc ember füstmérgezést szenvedett el.

A katasztrófavédelmi ügynökség 99 tűzvizsgálatot indított a tüzek pontos eredetének, időpontjának és okának megállapítására, ezzel 34 eset gyanúsított gyújtogatásra utal.

A tűzoltási erőfeszítéseket 99 épületben található gázpalackok és 16 esetben napelemek bonyolították. Az első negyedév során a tűzoltóság 294 alkalommal kapott riasztást szén-monoxid-ügyekben, ami csökkenést mutat az előző év 391 riasztásához képest.

Eközben tavaly 63 ember szenvedett különböző fokú szén-monoxid-mérgezéstől, míg idén 45 esetet regisztráltak, amely három halálozáshoz vezetett az előző év hatával szemben.

A szén-monoxid olyan eszközök használatakor keletkezik, amelyek nyílt lángot alkalmaznak zárt terekben, megfelelő szellőzés nélkül. Az ilyen területeken a folyamatos és automatikus szellőzés fontossága kiemelt.

A nyílászárókban telepített légbevezetők javasoltak az alkalmi szellőztetés helyett.

Ezenkívül célszerű szén-monoxid-érzékelőket elhelyezni minden nyílt lángú berendezés közelében, például fűtő-, főző- és vízmelegítő készülékeknél. A szóvivő megjegyezte, hogy a több mint kétezer érintett épület közül mindössze négyben volt füstérzékelő, holott ezek az eszközök életet és vagyont védhetnek azáltal, hogy korai figyelmeztetéseket adnak.

A tűz korai detektálása jelentősen növeli a tűzoltás esélyeit vagy a lakók biztonságos evakuálását, egyúttal értesítve a tűzoltóságot.

Továbbá javasolják, hogy füstérzékelőket telepítsenek konyhákba, hálószobákba vagy nappalikba a tűzveszélyek csökkentése érdekében.

Fejlett füstérzékelők is léteznek, amelyek nemcsak hangos riasztást adnak, hanem értesítéseket is küldenek mobil eszközökre, így gyakorlati védelmet nyújtanak a sebezhető egyének, például egyedül élő idősek számára.