Algéria parlamentje egyhangúlag elfogadott egy mérföldkövet jelentő törvényt, amely bűncselekménynek nyilvánítja Franciaország 1830-tól 1962-ig terjedő gyarmatosítását, és hivatalosan bocsánatot és kártérítést követel Párizstól.

A lépés kiemeli a két ország közötti feszültségek fokozódását, miközben a diplomáciai kapcsolatok feszültek maradnak.

Az algeri Nemzeti Népi Gyűlés szavazásán a képviselők, akik az algériai zászló színeiben lévő sálakat viseltek, azt skandálták: „Éljen Algéria!”, mielőtt elfogadták a jogszabályt.

Brahim Boughali, a parlament elnöke azt mondta, a törvény „világos üzenetet küld, belső és külső értelemben egyaránt, hogy Algéria nemzeti emlékezete nem törölhető el, és nem alkudható meg”.

A törvény kimondja, hogy Franciaország „jogi felelősséggel tartozik algériai gyarmati múltjáért és az általa okozott tragédiákért”.

A jogszabály felsorolja a „francia gyarmatosítás bűneit”, beleértve a nukleáris teszteket az algériai Szahara területén, az önkényes kivégzéseket, a fizikai és pszichológiai kínzást, valamint Algéria erőforrásainak rendszeres kifosztását.

Azt állítja, hogy „a francia gyarmatosítás által okozott minden anyagi és morális kár teljes és tisztességes kártérítése Algéria államának és népének elidegeníthetetlen joga”.

Bár nagyrészt szimbolikus és nincs érvényesíthető nemzetközi jogi hatása Franciaországra, a jogszabály politikailag jelentős, tükrözve Algéria régóta fennálló vágyát, hogy a gyarmatosítást ne csupán történelmi visszaéléseként, hanem állami bűncselekményként keretezzék, amely jogi és morális elégtételt igényel.

Elemzők megjegyzik, hogy a törvény tovább bonyolíthatja az amúgy is feszültségekkel teli kapcsolatokat, Franciaország kormánya pedig jelezte, hogy nem fog bocsánatot kérni a gyarmati időszak miatt, és hangsúlyozta, hogy nem kíván nyilatkozni más országok belpolitikai vitáiról.

A törvény szélesebb keretein belül néhány rendelkezés – amelyet több média is jelentett – arra törekszik, hogy bűncselekménynek nyilvánítsa a gyarmatosítás „dicsőítését” vagy igazolását a médiában és a nyilvános diskurzusban, börtönbüntetéseket és bírságokat vezetve be azokra, akiket gyarmati nosztalgia előmozdításában találnak bűnösnek.

Bár ezek az aspektusok megerősítik a jogszabály szimbolikus jellegét, jogi szakértők szerint valószínűtlen, hogy közvetlen intézkedésekre kényszerítik Franciaországot bilaterális megállapodások vagy új nemzetközi mechanizmusok nélkül.

E törvény elfogadása szélesebb diplomáciai feszültségek közepette történik, beleértve a nyugati Szaharát érintő regionális geopolitikai kérdések körüli nézeteltéréseket, és a migrációval és a történelmi emlékezettel kapcsolatos folyamatos vitákat.

Abdelmadjid Tebboune elnök kormánya az intézkedést Algéria szuverén jogának részeként keretezte, hogy megvédje nemzeti narratíváját és történelmi igazságosságot követeljen, miközben a kritikák szerint ez bonyolíthatja a Párizs melletti kapcsolatok normalizálására irányuló törekvéseket.