Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben a müncheni biztonsági konferencián, érvelve amellett, hogy a szervezet nem volt képes megoldásokat nyújtani a főbb konfliktusokra, és széleskörű reformokat sürgetett, miközben dicsérte az amerikai vezetést a gyakorlati problémamegoldás előmozdításáért.

Rubio kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek "nem tudta megoldani a gázai háborút", és "nem oldotta meg az ukrán háborút", mindkét konfliktust példaként hozva fel, hogy a szervezet nem rendelkezik hatékony válaszokkal a globális biztonságot leginkább érintő kérdésekre.

Úgy jellemezte az ENSZ-t, hogy "gyakorlatilag semmilyen szerepet" nem játszik a háborúk befejezésében, és közölte, hogy reformokra van szükség ahhoz, hogy megfeleljen kijelölt céljának.

A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor Washington folytatja magas rangú diplomáciai offenzíváját több fronton, beleértve Oroszország ukrajnai háborújának befejezésére tett erőfeszítéseket és a Közel-Keleten fokozódó volatilitás kezelését.

Rubio az Egyesült Államok elkötelezettségét az eredményekre összpontosítóként keretezte, és az amerikai vezetést tárgyalások és deeszkalációs kezdeményezések központi motoraként ábrázolta, amelyek, véleménye szerint, gyorsabban haladnak, mint a multilaterális folyamatok.

Rubio kritikája egy szélesebb vitában is megjelent a nyugati kormányok között arról, hogy hogyan kell működnie a nemzetközi intézményeknek a fokozódó nagyhatalmi versengés, a szélesedő biztonsági fenyegetések és az egyre inkább tranzakcionális diplomácia korában.

Ebben a környezetben az ENSZ konszenzus-alapú struktúrája és a Biztonsági Tanács politikai dinamikái többször is korlátozták a kollektív fellépést azokra a konfliktusokra, amelyeket Rubio kiemelt.