A filmszakértők nagyon nem liked ezt a filmet. Semmit sem értettek belőle.
Luca Guadagnino legújabb filmje, Az Utánvadászat, Julia Robertsszel a főszerepben, visszatérést jelent a rendező egyik védjegyének számító témájához — a szerelemhez —, de ezúttal sötétebb, nyugtalanítóbb látószögből. Egy provokatív #MeToo botrány hátterében, egy elit egyetemi kampuszon játszódik, a film a vágy, hatalom, erkölcs és manipuláció összetettségeit tárja fel. A Guadagnino korábbi munkáival való ismeretség bizonyosan gazdagítja az élményt, és bár a forgatókönyv nem mentes a hibáktól, Az Utánvadászat továbbra is egy lebilincselő, kiválóan játszott és intellektuálisan provokatív mű.
EGY FINOM UTALÁS WOODY ALLENRE ÉS KULTURÁLIS VÁLTOZÁSRA
Woody Allen _Szeretet és Halál_ (1975) óta a rendező filmjei híresen Windsor Light Condensed serif betűtípussal indultak, New Orleans-i jazz kíséretében — egy Pavlovi jel, hogy a közönség belép az "Allen univerzumba".
Azonban az utóbbi években ez az univerzum megjelent vádakkal, vitákkal és kulturális száműzéssel terhelt.
Guadagnino szándékos választása Allen vizuális jelének másolására (a zene nélkül) azt jelzi, hogy szándéka a meglévő narratívák kihívása.
2019 őszén játszódik — a #MeToo mozgalom csúcspontján — _A vadászat után_ ezt a hátteret használja fel egy olyan akadémiai világ vizsgálatára, amely gyakran túlságosan is lelkesedik az új morális kódexek elfogadása iránt, néha kérdés nélkül.
-------------------------
A VÁGY, HATALOM ÉS AMBIVALENCIA HÁLÓZATA
Julia Roberts pályafutása egyik legkihívóbb alakítását nyújtja Alma Imhoffként, a Yale elismert filozófia professzoraként, aki egy élete megváltoztató döntés küszöbén áll: a tenure megadásának — az akadémia „bronzgyűrűjének”.
Egyetlen versenytársa Hank Gibson (Andrew Garfield), egy régóta kolléga, közeli barát és talán valami több.
A feszültséggel teli háromszög harmadik szereplője Margaret „Maggie” Reznik (Ayo Edebiri), egy fényes doktorandusz, aki Alma mentora alatt áll.
Maggie disszertációja a Z generáció „performáló szorongását” vizsgálja, mégis a saját viselkedése gyakran ellentmond intellektuális állításainak.
Ezen központi hármas mellett Alma személyes élete távolságtartással és eltávolodással van megjelölve.
Frederick (Michael Stuhlbarg), egy pszichológus iránti házassága érzelmi elidegenedés és passzív-agresszív frusztráció határozza meg.
Maggie nem bináris partnere, Max (akit transznemű színész, Leho Miehl alakít), szintén küzd Alma iránti függőségével, rávilágítva a bonyolult érzelmi dinamikára.
-------------------------
TITKOK, VÁDAGATÁSOK ÉS MEGBÍZHATATLAN NARRATÍVÁK
A karakterek egy erkölcsileg ambivalens világban élnek, ahol a szándékok rétegezettek és a motivációk ködösek.
A forgatókönyv — Nora Garrett színésznő debütálása — gazdag és textúrált, még ha néha egyenlőtlen is.
Guadagnino korán megteremti a tónust szimbolikus elemekkel: egy óra baljós ketyegése, a filmkészítés, amely finoman jelzi a relációs hatalmi dinamikákat, és Alma távolságtartó és számító ábrázolása.
Egy fakultási bulin Hank flörtöl Maggie-vel, miközben kritizálja a disszertációját, Maggie pedig viszont Alma figyelmét keresi.
Később Maggie elnézést kér a mosdóba, ahol valószínűtlen módon talál egy lezárt borítékot, amelyet egy szekrény belsejébe ragasztottak.
Benne fényképek, egy újságcikk és egy darab szövet található.
Ő elvisz egy fényképet — egy részlet, amely később újra felmerül, bár a pillanat maga feszíti a hihetőséget.
Másnap Maggie kihagyja Alma szemináriumát. Amikor újra találkoznak, azt állítja, hogy Hank szexuális zaklatást követett el, miután hazakísérte egy „éjszakai itallal”, azt állítva, hogy „átlépte a határt”.
Mégis, a film úgy mutatja be a jelenetet, hogy az kétségeket ébreszt.
Hank egy másik történetet mesél: szembesítette Maggie-t a filozófus Giorgio Agamben nyílt másolásával, és ő bosszúból fabrikálta a vádat.
-------------------------
PSZICHOLÓGIAI THRILLER A #METOO FELSZÍN ALATT
Ez a drámai premissza megnyitja az ajtót a különböző értelmezések előtt.
_A vadászat után_ egy pszichológiai thrillerként bontakozik ki, ahol az igazság bizonytalan és a motivációk ködösek.
Néhány kritikus, aki összezavarodott vagy türelmetlen volt, megkérdőjelezte, hogy „mit próbál mondani a film” a #MeToo-ról — de ezzel valószínűleg elmulasztották annak mélyebb célját.
A „#MeToo egyetemi dráma” felszíne alatt egy szélesebb meditáció húzódik a szerelem legbonyolultabb formáiról: obszesszív, manipuláló, romboló és bosszúálló.
A történet nem csupán a vádaskodásról és a hatalomról szól, hanem arról, hogy a szerelem tagadása — és az utána való vágy — hogyan torzíthatja az emberi viselkedést.
-------------------------
EGY SÖTÉT TÜKRÖ KCALL ME BY YOUR NAME_
Guadagnino munkássága figyelemre méltó skálát ölel fel — a _Szeretem_ (2009) gazdag melodrámájától és a _Csontok és Egyéb_ (2022) kannibalista romantikájától a _Challengers_ (2024) feszültséggel teli tenisz szerelmi háromszögéig és a _Queer_ (2024) szürreális queer vágyáig.
Mégis, a filmjeit egy mély vonzalom köti össze a szerelem sokféle arca iránt.
_A vadászat után_ tematikusan ellenkezője Guadagnino elismert _Call Me by Your Name_ (2017)-jének.
Míg az a film tele van nappali fényekkel, szabadsággal és gyengédséggel, ez a sötétségben, megtévesztésben és számításban bővelkedik.
Itt a szerelem nem felszabadító erővé válik, hanem fegyverré — táplálva a frusztrációt, a bosszút és az érzelmi háborút.
-------------------------
HIBÁS, DE HATÁROZOTTAN HATÁSOS KUTATÁS
A tökéletlenségei ellenére — beleértve néhány pillanatot, amely a hihetőséget feszegeti — _A vadászat után_ egy magával ragadó és többrétegű film.
Briliánsan játszott, intellektuelisan ambiciózus és mélyen provokatív. Ami még fontosabb, hogy bátor folytatása Luca Guadagnino élethosszig tartó kutatásának a szerelem legzavaróbb és legátformálóbb dimenziói terén.
Newsletter
Related Articles